2013. augusztus 21., szerda

Gubancok

 Minap olvastam egy cikket, hogy milyen kínok közt vergődve pusztulnak el vadak. Elgondolkodtató, hogy mennyire felelőtlenek vagyunk, mi emberek. Kint a földeken fel sem tűnik aratás, kaszálás utáni bálázásnál, hogy kint maradt pár méter bálamadzag... Senkinek sem jut eszébe, hogy a tarlót látogató őz az agancsára tekerheti, beleakadhat fába, másik állatba, és még sorolhatnám.
Sok közöm nincs hozzá, csak bosszant. Tenni sem igazán tudok érte, ha látok ilyet - volt már ilyen - lövök róla pár képet és szólok a vadásznak is. 

http://huntingpress.eu/hu/magazin/veszely_a_vadra__haloba_akadt_dam

2013. június 19., szerda

CACIB

Hol is kezdjem... a közepénél.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy -lányom szavaival élve- nagyon helyes kutya. De talán még se rohanjunk ennyire előre. Az a legjobb ha tényleg az elejénél maradunk a történetünknek. Az úgy kezdődött, hogy Kitty megszeretett egy kutyát. Egy talált kutyát. A szomszédban befogadták bizonyos "feltételekkel". Kittynek rendszeresen kell sétáltatni, gondozni. Meglepő módon az eltelt hónapok alatt olyan nagyon összebarátkoztak, hogy szinte, 'testvéries' lett a szeretet közöttük. Innen már csak egy kis ugrást jelentett Anna feltűnése a képben, aki kiállításokra jár, ott kutyákat vezet fel -a többi most annyira nem érdekes-. A sok beszélgetésből, barátság, majd közös projekt lett. Gyereknek nagyon megtetszett a felvezetés, elhatározta, hogy handler lesz. Gyakorlatilag szülinapi ajándékként, a vasárnapi székesfehérvári CACIB nemzetközi kutyakiállításon beneveztünk az ifjú felvezető kategóriába. Szinte az egész nap tanulással telt, lestük el a fortélyokat, csodáltuk a kutyákat. Voltak olyan ebek akik a kiállításnak örültek, de az is lehet, hogy a gazdájuknak, akik (fele)más szemmel nézték a világot, komolyan tűrték a meleget.























Én elmentem sétálgatni, ismerkedni a kutyákkal, kiállítóhelyekkel, talán lehet egy két szép kutyás képet csinálni... Ekkor botlottam bele, szinte szó szerint egy sérült kutyába. Valamiért megfogott... Gyors levelezés után sikerült megtudnom, ő Boyka, aki rettentő rossz körülmények közül, Sárkeresztúrról került a FEMA gondozása alá. "A lábán egy kezeletlen seb sajnos nagyon csúnya dolgokat művelt, ezért el kellett távolítani. Boyka rettentő erős és vidám kutyus. Élete eddigi hónapjait láncon, sárban és koszban élte. Most remek emberek között van, akik nagy gonddal vigyáznak rá és foglalkoznak vele. Mindent megtesznek, hogy ő is teljes életet élhessen, akárcsak a többi kutyatársa, hogy a legeslegjobb ellátásban részesüljön. Hiányt többet ne keljen szenvednie semmiben! Megmutatják mindenkinek, hogy igenis, 3 lábbal is lehet teljes életet élni! "Bárkivé is születtél e világra, nekünk egy vagy.... Tiszta és sérthetetlen!" Nekem valamiért nem újdonság, hogy így is lehet teljes életet élni, hiszen a csapdákból szabadult állatok is képesek rá.
Sajnos elég kevés  az olyan ember, aki mert ilyen állapotban állatot vállalni, mert a többség retteg a hasonló balesetes állatoktól, pedig mi tudjuk, hogy ők is tudnak teljes életet élni! Szeretnénk ezt is a emberek tudatára hozni, hogy igenis, így is van élet. Van egy kis mappánk a facebookon, ilyen címmel. Ide akarom majd a képeket folyamatosan Boyka életéről feltölteni. Itt a linkje: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.417212011711447.1073741849.314526565313326&type=3"















Boykával a nap folyamán még többször találkoztunk, mindenkinek belopta magát a szívébe. Folyamatosan zajlott az ebek megmérettetése, szaporodtak a fajtagyőztes és egyéb címek. A harminc-egynéhány fokos hőségben alig vártuk, hogy vége legyen, de még a lényeg hátra volt. Az ifjú felvezetők száma fél háromkor következett. Kitty az elsők között szerepelt Ch Sophie's Pearl A Kind Of Magic "Freddie"-vel a vörös színű huskyval. Sajnos dobogóra nem került, de akkor is nagyon ügyesen szerepelt első versenyén.


2013. június 12., szerda

Vándorló kövek

Úgy néz ki megfejtették a vándorló kövek rejtélyét. Death Valley Észak-Amerika legforróbb és legszárazabb vidéke, mely számos természeti csodát rejt, de mind közül a legrejtélyesebbek a "vitorlázó kövek". Racetrack Playa egy kiszáradt, hegyekkel körülvett lapos sivatag. Nyáron szikkadt talaj, télen havas-jeges táj jellemzi Nemzeti Parkban lévő területet.
A terület teljesen sík és vízszintes, 4,5 km-re lévő végei között mindössze 4 cm a magasságkülönbség. Az év nagy részében száraz agyagréteggel borított síkság, ahol esőzéskor a közeli hegyoldalról leömlő víz rövid ideig sekély kis tavat alakít ki. A hegyekben a heves esőzés hatására kisebb nagyobb szikladarabok szakadnak le, melyek a síkságon rejtélyes vándorlásba kezdenek.
A vándorló sziklák között akadnak 300 kg-osak, melyek 900 méteres nyomott hagynak maguk után. Tehát nem csoda, hogy mai napig rejtély övezi a Földön sehol máshol elő nem forduló jelenséget: a mozgó sziklákat.  A természetes magyarázatokon túl, (pl. gravitációs anomáliák) gyakran merülnek fel természetfölötti elméletek, mint a földönkívüliek és a halottak szellemei. A jelenség legvalószínűbb magyarázata az, hogy eső után a vékony jégréteg keletkezik a talajon és az erős (100-150km/h) szél taszítja tovább a sziklákat.  A kövek 2-3 évente vándorolnak és nyomuk 3-4 évig megmarad. Néhány nyom csak néhány méter hosszú, de vannak olyanok is, amelyek egy focipálya hosszát is meghaladják. A kutatók már évtizedek óta próbálnak rájönni, hogyan hagyhatnak egy ilyen kietlen tájon akár háromszáz kilogrammos kövek néhány száz méteres nyomot maguk után. Eddig számtalan magyarázatot találtak a jelenségre, köztük néhány vad ötlettel is előálltak. Fogták már mágneses erőkre, földönkívüliekre, misztikus energiamezőkre is.
Az első tudományos kutatások 1968-ban kezdődtek, hogy megtudják a kövek mozgásának módját. Arra a megállapításra jutottak, hogy az erős szél és a puha, sáros talaj elegendő a kövek mozgásban tartásához, de az elinduláshoz egy nagyobb széllökés szükséges.  A kísérletek során azonban repülőgépek propellerivel keltett széllökések sem tudták elmozdítani a sziklákat. Tehát megerősítést nyert, hogy önmagában csak a szél ereje nem elegendő a kövek mozgatásához, hanem a talaj állapotváltozása is kell. A hegyekben bekövetkező felhőszakadás következtében egy nyálkás anyag sodródik a völgyben az így létrejött csúszós felület elég lehet ahhoz, hogy mozgásban tartsa a köveket, de az elindulásra még ez sem ad magyarázatot. 
A megoldásra végül Ralph Lorenz, a Johns Hopkins Egyetem bolygókutatója jött rá, aki éppen egy NASA-projekten belül kutatott a sivatagban a téli időszakban, amikor felfigyelt a vitorlázó kövekre. A köveket vizsgálva olyan nyomokat is találtak, amelyeknél a kövek összeütköztek és visszapattantak egymástól. A kutató rájött arra, hogy ez csak akkor lehetséges, ha jég borítja a köveket, hiszen egyébként nyomot hagyna a porban.

Egy konyhaasztalon végezte el a szükséges bizonyítást: vett néhány apróbb követ és műanyag edénybe tette ezeket. Öntött bele vizet, majd az egészet fagyasztóba tette. Az eredmény összefüggő jégfelület, amelybe bele voltak fagyva a kövek. Fejjel lefelé fordította az egészet, majd megszórta homokkal az alját. Amikor felolvasztotta a jeget, különösebb erőfeszítés nélkül el tudta csúsztatni a köveket a homokon, amelyek hasonló nyomot hagytak, mint a sivatagban. 
A geológusok negyvenévnyi vita után sem tudnak egységes magyarázattal szolgálni, hiszen eddig még senki sem látta a sziklatömböket mozgás közben. Talán az a legjobb, ha soha nem sikerül teljesen megfejteni a vándorló kövek rejtélyét, hiszen ez minden valószínűség szerint megszüntetné a terület titokzatosságát.

forrás:internet

Hiány pótlás

Teljesen elhanyagoltam ezt a blogot, pedig vannak 'behatások' rendesen.
Lehetne beszélni a Kancsendzöngán történtekről, Erőss Zsoltról, hogy miért osztja meg ennyire a társadalmat, vagy akár az évszázad árvize is lehetne téma és még sorolhatnám. Mindegyik maga megérne egy posztot. De inkább valami személyessel kezdjünk bele.
Véget ért a kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban, egyelőre. Jelenleg dolgozunk egy hasonlóan patinás kiállítás megnyitón, tőlünk kicsit nyugatabbra. Még nem dőlt el teljesen, hogy a Balaton partján, vagy az Alpok alján, de igyekszem valamelyik helyszínt valóra váltani. Sajnos már közel 100%, hogy Keszthelyen idén már nem férünk bele a kiállítók listájába, de talán jövőre...



Amíg "gondolkodunk", van egy két hely ahol kirakhatjuk a képeket. Már most köszönjük mindenkinek, akik helyet biztosítanak nekünk. Azért, hogy kiállítás sorozatról beszélhessünk, igyekszünk minél több helyre bejelentkezni. Ha képeink csak részben jelenhetnek meg, főként helyhiány miatt, erre kitaláltunk egy új címet, a "Kis edei séta". Azt hiszem ez részben fedi a kiállításunk eredeti mondandóját. Terveink szerint előfordulhat majd, hogy a képek egyszerre több helyen szerepelnek, megosztásra kerülnek. 
Már tervben van egy jövő évi kiállítás is, Ócsán.  Van munka bőven. Ez év október elsején hivatalosan is átadásra kerülnek a képek a Mezőgazdasági Múzeumnak. Még gondolkodom rajta, hogy valósítsam meg az átadást. Szeretném valamilyen szinten emlékezetessé tenni mindenki számára. Jó lenne, ha erről is lehetne valami televíziós felvételt készíteni. 
Néha azért érdemes így összevárni a 'témákat', sokkal egyszerűbb válogatni. Mondjuk azért a Himalájában történt tragédiába nem szeretnék belekontárkodni, nem vagyok hegymászó sem, sőt... A magán véleményem megvan azokról a negatív kommentekről amik a neten napvilágot láttak, de továbbra sem tartom jó ötletnek laikusan vesézgetni a történteket. Ha ott lettek volna, akkor természetesen más a helyzet, ezért nem tartom továbbra sem okos dolognak, hogy  emberek ítélkeznek olyan dolgokról, amihez semmi alapjuk sincs. Engem legalább is felháborított sok vélemény. Csak még egy mondat ezzel kapcsolatban... más sportok is vannak ilyen veszélyesek szerintem. A Dakart senki sem emlegeti, pedig itt is halnak meg szinte minden évben, még vétlen résztvevők is. No mind egy...
Voltam katasztrófa turista. Nem is tudom miért, de az évszázad árvize szerintem mindenkit érdekel. Hol így, hol úgy. Félelmetes volt látni micsoda ereje van a víznek. A közel kilenc méteres víz milyen gyorsan hömpölyög a beton falak közzé szorítva. Ilyen közelről látva mindent elhisz az ember, hogy visz házat, falut magával. Talán meg is értem azokat az idiótákat akik beugrálnak a vízbe. Olyan érzés kerít hatalmába a rengeteg víz láttán, mint az éjjeli lepkét a fény. 



 
 

2013. április 23., kedd

2013. április 12., péntek

Nagycsalád

Elgondolkodtatott kicsit minap egy figura. Lányommal (12) -akiről megtudtam, hogy nem gyerek, lásd majd később- lementünk vásárolni az egyik multiba. Nevezzük Tesconak. Mivel lusta vagyok és a WC-re is kocsival járok, de ez nem igaz ám... leparkoltunk egy szabad helyre. Alattunk egy piktogram éktelenkedett, babakocsi meg valami figura...
Beparkoltunk, máskor is álltunk már itt, gyerekkel vagyok stb. Mögém beállt egy Volvo XC90 típusú förmedvény és ráfeküdt a dudára. Elsőre azt hittem valami ismerős, de elég hamar a kocsim mellett termett és artikulátlanul üvöltve "közölte", hogy itt csak gyerekes kocsival lehet parkolni. Mutatok a gyerekre, mire közli EZ már nem gyerek, mert nem kell neki babakocsi. Beszarás! Bocs, ilyet nem szabad írni. Aztanemjóját! Neki van a kocsijában babakocsi, ezért ő ide állhat. Nekem mennem kell, mert ez nem a számunkra fenntartott hely. Mondtam, ha megkér elállok. Megkért. Huzzámá'el!!! 
Röhögtünk egyet és odébb mentünk egy állással. A Volvoból kikászálódott egy szőke, több helyen szilikonnal javított nőnek látszódó tárgy egy kis sráccal. Majd látványosan megmutatta az idióta a csomagtartóban a babakocsit és kézen fogva bevezették a kis srácot a Tescoba. Nem álltam meg, hogy ne fűzzek megjegyzést hozzá. BABAKOCSI!!!!
Zárójelben még egy fricska, az idióta még a családi parkolóba sem tudott úgy beállni, hogy ne lógjon át a másikba.
Azért idéznék egy jogászi véleményt:
"A jogilag nemlétező "nagycsaládos parkolóba" nem lehet "illetéktelenül" beállni, a "nagycsaládos parkolónak" az égvilágon semmi köze nincs a KRESZ által definiált mozgássérült parkolóhoz.
Az 1/1975 KPM-BM rendelet (közismert nevén KRESZ) című tudományos-fantasztikus kiadvány szerint mozgássérült parkoló az van, olyan viszont, hogy "nagycsaládos parkoló" jogilag NEM LÉTEZIK.
(Legalább is utolsó információim, szerint, hacsak nem módosították megint a KRESZ-t...)
Ezért közterületen táblával és útfelületi felfestéssel a KRESZ szerint kizárólag mozgássérült parkolót lehet kijelölni, olyat, hogy "nagycsaládos parkoló" nem.
Az kétségtelen, hogy egy-két multi kitalálta, hogy a saját belső parkolójába felfest un. "nagycsaládos parkolókat" (ahogy ennyi erővel felfesthettek volna kutyás-, bénavezető-, sokatvásárló-, stb. parkolókat is.)
Oda az áll be aki akar, jogilag nem szankcionálható (tekintve, hogy szabálysértést az követ el aki a KRESZ-t megsérti, és mivel ez nincs benne a KRESZ-ben, az odaparkolással nem is sérthető meg a KRESZ...)
Az kétségtelen, hogy az ezt kitaláló multimanagerek arra már nem gonodoltak, hogy ez viták forrása is lehet, sőt....
Így pl. nincs definiálva, mi az, hogy "nagycsaládos", ezért sokszor hallani ilyen parkolók kapcsán olyan épületes párbeszédeket, hogy pl. "Mér állsz oda, az nagycsaládos parkoló?" "Ne ugass köcsög, otthon van a gyerek én nagycsaládos vagyok...." (sic.), stb."  (www.jogiforum.hu)   

2013. március 20., szerda

"Túrazokni"

10 klasszikus túraútvonal a világ minden tájáról, túrázni vágyók számára.  A megfelelő fizikai felkészültségen túl, mint a jól edzett tüdő és erős lábak, a megfelelő felszerelésekre is szükségük van az útra indulóknak, de bármelyik úton mész életre szóló élményekkel leszel gazdagabb.

GR20, Korzika, Franciaország

A legendás korzikai GR 20 gyalogtúra 170 km hosszú, közel 10 000 m szintkülönbséggel, átlagosan 15nap alatt teljesíthető. Európa egyik legnehezebb, de egyben legszebb hegyi túrájaként tartják számon, melynek során bepillantást nyerhetünk Korzika sokszínű, vadregényes világába. Erdő, gránittal borított holdbéli táj, szélfútta kráterek, jégkorszaki tavak, hegyi patakok, tőzegmocsár és hósapkás csúcsok. De az élmény nem adja magát könnyen: az utak kövesek és gyakran meredekek, a hidak romosak, a sziklák csúszósak. A GR20 útvonal létrehozását Michel Fabrickant francia hegymászó kezdeményezte. Célja az volt, hogy Korzika legfőbb hegyvonulatán át összeköti a sziget északi és déli részét. Az útvonal kijelölését 1972-ben kezdték meg. 

Inca Trail, Peru

Az Inka Ösvény 33km hosszú és 2400 méterrel a tengerszint fölött vezet. A Szent Völgyből indul és pár napos gyalogtúrával eljuthatunk a Machu Picchuhoz. A fehér, hóval borított csúcsok, a felhőkbe burkolózó erdők látványa és az inkák különleges kultúrája páratlan élményeket kínál.
Dél-Amerika leghíresebb útvonalát az Inka Ösvényt naponta több százan keresik fel, hogy a gyönyörű paloták, fürdők, templomok, sírok romjait megcsodálják . Az inkák kiváló útépítők (is) voltak, a mostoha környezeti és felszíni viszonyokhoz alkalmazkodva építkeztek. Az emelkedő terepen lépcsőket alakítottak ki, a hegyeken, járhatatlan sziklákon keresztül alagutat fúrtak, a szakadékok, völgyek és mocsarak fölé viaduktokat és függőhidakat építettek. A magasan fekvő területeken kőfalakat emeltek az időjárás viszontagságaival szemben, a sivatagos részeken vályogfalak védték az uta­kat a homokviharok ellen. Az UNESCO műemlékké nyilvánította a történelmi utat. 

Pays Dogon, Mali

Sajna, mikor kint jártam Maliban, akkor nem sikerült eljutni ide, pedig már akkor is sokat olvastam a dogonokról, A dogon nép földje, Afrika egyik legcsodálatosabb régiója. A dogon túra hossza 2 és 10 nap között változhat. A Bandiagara meredek sziklaszirtjein kipróbálhatod magad sziklamászásban. A túra során bepillantást nyerhetünk a dogonok különleges törzsi kultúrájába, megismerkedhetünk maszkot viselő, gólyalábas táncosaikkal és megtekinthetjük meredek lejtőkbe vájt agyagházaikat és különleges faragásaikat. Fotósoknak is melegen ajánlott ez a túra.

Everest Base Camp (Alaptábor), Nepál, az egyik álmom

Everest Base Camp.jpg

A Himalája megmászását hagyjuk meg a profiknak, de az alaptábor elérésével megpróbálkozhatnak a nem képzett hegymászók is. A három hetes Kala Pattar útvonalon 5545 méter magasra lehet feljutni.A kifejezetten nehéz útvonal elképesztően látványos helyeken vezet át, különösen népszerű azok körében, akik el akarják mondani magukról, „a világ legmagasabb hegyének lábánál jártam”. A turisták felszerelését gyakran serpák  viszik fel az alaptáborig, így már "csak" a meredek utakkal és a magaslati levegővel kell megküzdeni. 

Indiai Himalája, India

Kevésbé ismert, de remek trekking a Himalája indiai oldalának meghódítása. Ladakh vagy más néven Kis-Tibet a világ legmagasabb hegységének ma még a turizmus által kevésbé érintett régiója.Bár errefelé nincsenek 8000 méternél magasabbra törő csúcsok, a máig változatlan kulturális világ kárpótol minket. Akár 24 napon keresztül is barangolhatunk Spiti és Ladakh között miközben megismerkedhetünk a népviselettel és a hagyományokkal, a jakokat terelő nomádokkal és megcsodálhatjuk a hihetetlen szirtekre épített kolostorokat, gompákat és egyéb szentélyeket. A különösen hosszú és nehéz túra ősi kereskedelmi útvonalakat követ.
Overland track, Tasmánia, Ausztrália

A 80km-es „Overland track”, vagyis az „isten háta mögötti ösvény" a Cradle-hegy és a St. Clair tó (Ausztrália legmélyebb természetes édesvízi tava) között vezet. A jól kijelölt útvonal sziklás hegyek, gyönyörű tavak, erdők és mocsarak között vezet. Azok, akik még többet szeretnének látni különböző mellékutakon eljuthatnak vízesésekhez vagy akár Tasmánia legmagasabb csúcsához , az 1617 méter magas  Mt Ossa-hoz.

Routeburn Track, Új-Zéland

Új-Zéland egyik legszebb gyalogtúrája a Déli-szigeten áthaladó "Routeburn Track",  mely változatos tájakat tartogat számodra. A 32 km-es háromnapos túra két nemzeti park területén vezet át: Fiordland és Mt Aspiring. A túra leginkább érintetlen erdőkben vezet, de számos kilátópont esik útba mint a Harris Saddle vagy a Conical Hill, melynek kúpos csúcsáról tiszta időben elláthatsz egészen a Tasman-tengerig és több száz hegycsúcs látványában gyönyörködhetsz.Csak korlátozott számban adnak ki engedélyt az útvonalra.

The Narrows, USA

A 26km-es út a Virgin-folyó (patak) által évszázadok alatt kivájt kanyonban vezet, a túraútvonal igazából nem is úton, hanem a folyó medrében halad. A kezdetben széles kanyon, feljebb jutva  összeszűkül a Zion Narrows-nál ér véget, ahol már az ember két karját kinyújtva elérheti a két szemközti falat.  A táv akár egyetlen nap alatt is teljesíthető, de a park területén 12 tábor van, ahol eltölthetsz néhány éjszakát.
Haute Route, Franciaország-Svájc

Nevének jelentése Magas(lati) Út. A közel 180 km-es út Chamonixból indul átszelve a Pennini Alpok legszebb részeit , majd a Matterhorn északi oldalánál leereszkedve  Zermattban ér véget közel 6500 métert megtéve felfelé. Bár az útvonalat nyáron már a 19. század közepén sokan teljesítették, az első téli, léccel történő meghódítás egészen 1903-ig váratott magára. Ekkor kapta az útvonal a költői Haute Route nevet a hegyi nyomvonalak keresztségében. A  klasszikus útvonal a Zermatt-Saas Fee távval kiegészítve a leghosszabb: 23 gleccsert keresztez és az össz szint eléri a 10 000 métert, ami az Everest 8849 méteréhez képest már nem is elhanyagolható. A gleccserek, hágók és a három- és négyezres csúcsok nem csak gyönyörű környezetet kínálnak, de technikai kihívásokkal is szolgálnak a túrázóknak.

Baltoro Gleccser & K2, Pakisztán, amire még szívesen neveznék...

Azt hiszem erre a túrára már érdemesebb lenne kicsit készülni is, mert ez a szintkülönbség már eléggé megterheli a szervezetet. A Baltoro gleccseren átívelő 62 km hosszú jégfolyosó vezet a világ második legmagasabb csúcsára a 8611 méteres K2-re. A gránitcsúcsokkal és jeges folyókkal tarkított túra kb. 15 nap. A Föld legmagasabb hágójához érve fantasztikus kilátás nyílik, ahonnan a világ 14 nyolcezreséből 4 fenséges látványa tárul elénk: K2, a Broad Peak, a Gasherbrum I. és II. A hágó megmászása nem képzett hegymászók számára is lehetséges.
forrás: http://vilagutazo.blog.hu/